Az új rendelet az oldal alján olvasható!

Elsőként ki kell mondanunk, hogy a munkavállalónál dolgozó tömegek egyik napról a másikra otthoni munkavégzésre való átállásra NEM tényleges, hanem inkább kényszer szülte otthoni munka. A távmunka ideális esetben a munkavállaló és munkaadó közös, önkéntes döntése arról, hogy a munkaköri leírásban szereplő feladat részben vagy teljes egészében távolról lesz ellátva.

Mégis, az egyszerűség kedvéért távmunkaként hívjuk azokat az alternatív foglalkoztatási formákat, melyekben nem kötelező a 100%-os munkahelyi jelenlét. Ennek szabályozására készül a magyar kormány.

Hogyan néz ki a munkajogi szabályozás 2020 őszén?
A rugalmas munkavégzés a jelenlegi szabályozás szerint csak 26 hét folyamatos munkaviszony után, írásban kérelmezhető. A kérelem beérkezését követő 28 napon belül döntésre kell jutni, amit újabb két héten belül meg kell küldeni a kérelem benyújtójának. Ha meghatározott feltételeknek megfelel, a rugalmas munkavégzést engedélyezni kell.

A létező munkaszerződéseknek többnyire nincs távmunkára vonatkozó része, ezért a munkavállalási feltételek közé be kell emelni azt. (Minimum: a munkavégzési helyre meg kell adni a munkavállaló otthoni címét.)

Az egyenlő elbánás érdekében a munkaadónak – pl. általános feltételek között vagy kollektív szerződésben – célszerű meghatározni, hogy milyen feltételek esetén engedi a távmunkát. Ugyancsak meg kell határozni annak feltételeit, hogy a munkaadó elrendelheti-e egyoldalúan a távmunkát, és ha igen akkor hogyan.

Hatalma megtartása és erősítése érdekében bármely kormány érdeke és törekvése az adóbevétel maximálása, ezért a rejtett munkavégzés gyanús vállalkozói tevékenységeket erősen korlátozza.

Az erőltetetten szélsőségessé tett vállalkozói és alkalmazotti adó, TB, nyugdíj, adminisztrációs, stb. terhek egymáshoz való közeledése természetes és érthető folyamat (KATA, ált. adócsökkentés, stb.) Az e folyamattal szemben menő kormányok hosszú távon maguk alatt vágják a fát.

Európai adatok, konkrétan az Eurostat 2017-es adatai szerint a Benelux államok közel 10%-a távmunkában dolgozott. A franciáknál közel 7, észteknél 6% volt ez az arány. A hazai 2,5%-al tehát messze a nyugati átlag alatt voltunk, és a helyzet jelenleg sem jobb.

Romániában – hazánkhoz hasonlóan – a multinacionális és a helyi nagyobb cégek aránya döntő a távmunka típusú foglalkoztatásban.
https://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/132878-tavmunka-rovid-tavon-aldas-hosszu-tavon-atok

Szlovákiában a hazai szabályozás tervéhez hasonlóan ugyancsak megjelent az otthoni munkát “jutalmazó” bérkiegészítés ötlete
https://felvidek.ma/2020/10/aki-otthon-dolgozik-kapjon-berkiegeszitest/

Az Egyesült Királyság jóval hazánk előtt jár a szabályozás és az alternatív foglalkoztatás terén. Nézzük meg, hogy milyen alternatív foglalkoztatási eszközök léteznek az Egyesült Királyságban!

A francia jogi szabályozásből egy koronavírusra válaszként is alkalmazható példát hozunk a rugalmasított munkaidőről.
https://jog.tk.mta.hu/blog/2020/04/a-roviditett-munkaido-francia-modellje

A briteknél a rugalmas munkavégzésnek számos elfogadott formája létezik, amint ezt a következő angol nyelvű oldal leírja https://www.gov.uk/flexible-working/types-of-flexible-working
Ebből összeállítottunk egy felsorolás-szerű összegzést.
– megállapodás szerinti rugalmas munkavégzés: pl. iskolai, ápolási, stb. igényekhez illeszkedően;
– tömbösített munkaidő: megadott óraszám kevesebb napba sűrítve;
– részidős otthoni munkavégzés;
– részidős munkavégzés;
– törzsmunkaidő melletti rugalmasság:
– adott munkakört felváltva több személy tölt be;
– éves időkeret;
– lépcsőzetes munkakezdés;
– túlóra mint szabadnap kivétele;
– fokozatos nyugdíjba vonulás;
A brit rendszerben tehát számos munkavégzési forma közül választhat a munkaadó és munkavállaló. Mennyivel könnyebb ennyiféle keretből a feladathoz leginkább illő formát kiválasztani, mint az egy-két rendelkezésre álló formából választva simlisen, kiskapukat keresve passzítani össze formát és feladatot!

A máig leginkább átfogónak tartott, 2020 februárban publikált (2019-es) angol távmunka tanulmány 3500 távmunkás részvételével, az alábbi elemzésben sok-sok adattal szerint az áttérés gyorsan megtörténik, de a távmunka elemeit nem tudjuk kihasználni.
https://lp.buffer.com/state-of-remote-work-2020

Alapos útmutató és jó gyakorlat gyűjtemény távmunkára való átálláshoz és távmunka napi gyakorlatban való alkalmazásához
https://glidegroup.co.uk/remote-working-a-practical-safety-guide-for-businesses

További UK források
https://www.lawdonut.co.uk/business/employment-law/managing-home-workers-remote-workers-lone-workers/remote-working-faqs
https://theconversation.com/remote-working-is-here-to-stay-but-that-doesnt-mean-the-end-of-offices-or-city-centres-145414
Munkavédelem, jó gyakorlat
https://www.hse.gov.uk/research/rrhtm/rr262.htm
https://www.bbc.com/worklife/article/20200508-how-to-work-from-home-comfortably-ergonomic-tips-covid-19

US linkek
https://www.flexjobs.com/blog/post/remote-work-statistics/
https://www.oberlo.co.uk/blog/remote-work-statistics

Miért szeretnének a munkavállalók távolról dolgozni
(a buffer.com felmérése szerint, forrás: buffer.com/state-of-remote-2019)
– rugalmas munkaidőbeosztás (40%);
– akárhonnét lehet dolgozni (30%);
– több idő a családdal (14%);
– munkavégzés otthonról (13%);
– egyéb (3%);

A jelenlegi szabályozás szerinti hazai helyzet (Forrás: https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2020/04/30/tavmunka-koltsegelszamolas/)

  • A home office / távmunka lényege, hogy a munkavállaló a vállalt feladatait fizikai munkahelyétől távol, többnyire otthonában végzi. Az ilyen munkavégzés lehet alkalomszerű, hetente egy-két napon, vagy tartósan, akár a hét, a hónap, az év szinte valamennyi napján.
  • A távmunka feltételei közé számítható a gyors internet és a megfelelő számítógép (általában laptop), a munkaeszközként vehető programok és az egyéb kommunikációs eszközök, pl. telefon és/vagy videokonferencia előfizetés.
  • A távmunkára eddig is részletes munkajogi, illetve adójogi szabályok vonatkoztak. A home office, vagyis otthoni munkavégzés ugyanakkor – különös tekintettel a felmerülő többletköltségek elszámolására – nem került külön rendezésre.
  • A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. 24. pontja szerint a munkavállaló költségként elszámolhatja a munkaszerződésben elrendelt távmunka során felmerült alábbi költségeket:
    – arányos bérleti és közüzemi díjak;
    – internet használati díjak;
    – számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított kiadások, illetve értékcsökkenés;
  • Az adóhatóság álláspontja szerint ez a költségelszámolás – a veszélyhelyzet időtartama alatt – abban az esetben is alkalmazható, ha nem munkaszerződésben állapodtak meg a felek, hanem a kormányrendelet alapján a munkáltató egyoldalúan rendelte el a távmunkavégzést.

A foglalkozások jelentős része – a gázszerelőn és a kertészen át a nővérig – ma még megköveteli a jelenlétet. Ám a tevékenységek internetre kerülésével láthatunk bolti eladások és éttermek helyett webes kiszállítást és netpincért, a háziorvosi rendelés helyett távdiagnózist, és ez a távmunkában végezhető szellemi munkakörök számának folyamatos növekedésével azt vetíti előre, hogy még a nyugat-európai átlag is messze el van maradva a lehetőségektől. A labor leleteket internetről letöltő orvosok, a felhő alapú programmal oktató tanárok, az ügyeket online feldolgozó ügyvédek és a videós coaching mind olyan otthonról végezhető tevékenységek, amihez nem indokolt fenntartani a külön irodát.

[box] A távmunka és otthon végzett munka gyökeresen nem különíthető el.[/box]

A távmunkával szembeni aggodalmak részben ismerethiányból fakadnak, részben régi, rossz beidegződésekben keresendők. Elsősorban a bizalmatlanságban. Ha a munkavállaló otthon marad, biztos nem, vagy csak kevesebbet dolgozik – hangozhatnak el főnöki érvek. Hiányzik a személyes kontaktus, vélekedhetnek sokan. Mert, ha bármit azonnal meg kell vitatni, elég csak benyitni a munkatárs szobájába, nagy munkavállalói tér esetén odalépni asztalához, vagy behívatni a főnöki irodába – szólhat a további érv. Mindezeket azonban könnyű megcáfolni. Hiszen az irodai munkavégzés hatékonyságát ma is számos ok csökkentheti. Egyes kimutatások szerint a napi munkaidőben manapság is csak a reálisan megtervezett feladatok kétharmadát sikerül elvégezni. A dolgozót, ha másokkal egy térben dolgozik, zavarhatja a többiek beszélgetése, telefonálása, a kávészünetek elhúzódhatnak, csakúgy, mint a meetingek. A napi munkaidőben a társas csevegések során pedig óhatatlan, hogy ne kerüljön szóba a család, esetleges magánéleti bosszúság, netán az előző esti futballmeccs.

Ma még kevés szó esik arról, hogy a távmunka előnyös lehet egy cég vagy intézmény, de akár egy társadalom egésze szempontjából is. Minél nagyobb körű az otthoni munkavégzés, annál kevesebb irodahelyiség bérlésére van szükség. Ez továbbá parkolási / bérleti díj megtakarítás mellett számítógép, bútor, irodaszer kellék és még jópár tételben jelentkező megtakarítással jár, és összességében a környezeti hatása is kisebb. Az otthon keletkező áramfogyasztásra mindig jobban figyelünk, és bármely más járulékos költségnél is takarékoskodni fogunk – jobban, mint az irodában. Ha pedig egy településen ezrekkel vagy akár tízezrekkel csökken a naponta munkahelyre be, majd onnan haza ingázók száma, kisebb a forgalom és a légszennyezettség a csúcsidőszakokban, kevesebb a dugó, és talán új utat sem kell építeni, vagy az eddig háttérbe szorított gyalogos- és kerékpáros forgalom élhetőbb városban inkább magára találhat.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény értelmében távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják.

Az otthoni munkavégzésre vonatkozóan nincsen törvényi meghatározás, ha azonban a munkavállaló otthonról (vagyis a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen) rendszeresen számítástechnikai eszközzel végez munkát, és eredményét elektronikusan továbbítja, akkor az a tartalmát tekintve távmunkavégzésnek minősül.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium nyilatkozata szerint “A munka törvénykönyve jelenleg is biztosítja a távmunkaszerződés jogi feltételeit.” de ez csak normál (korábbi) körülmények között igaz, a 2020 tavaszán és őszén-telén fennálló helyzetre és az adott szükségletre nem. Ezt a kormány is elismeri, ezért is kezdett a távmunkával kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatába.

Az új szabályozása szerint az otthoni munkavégzés várhatóan:
(1) csak közös megegyezéssel elrendelhető;
(2) munkaadó biztosítja a szükséges eszközöket;
(3) adómentes rezsiátalány juttatás;

Akár a törvényi szabályozás alá is tartozhatna az informatikai biztonság – ami például egyszerű HTTPS (SSL) vagy VPN csatorna használatával megteremthető -, de ez nem valószínű, hogy bekerülne a törvénybe. Kíváncsian várjuk, hogy a kormány hogyan tesz különbséget a kétoldalú megegyezéssel indított tartós otthoni munkavégzés és a kétoldalú megegyezés szerinti távmunka között.
(2020 november 5.)

2020 november 12-től február 8-ig érvényes távmunka rendelet
A vészhelyzeti rendelet alkotások részeként kijött rövid kormányrendelet egyértelműsíti, hogy az év második felére beígért Munka Törvénykönyv módosításra idén nem számíthatunk, csak rendeleti “kézi vezérlésre”. Amibe beletolták az MTk-hoz érkezett javaslatok egy részét. Magyar Közlöny 7778. oldal link: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK20244.pdf

A 2020 novembertől kezdődő veszélyhelyzeti távmunka szabályozásának lényege

(1) Érvénytelenítették az MTk- távmunka munkavédelmi szabályozást, vagyis a 1993. évi XCIII. törvény 86/A távmunkára vonatkozó munkavédelemi kitételét. Helyette a munkáltató javasolja, hogy ne legyünk önmagunk ellensége, vagyis biztonságos és egészséges otthoni körülmények között dolgozzunk. (MTk-ban lévő ellenőrzés, felügyelet és hasonló agyament szabályozások tehát kiestek.)

(2) Akinek a munkaszerződésében szerepel a távmunka, akár “igazolás nélkül” kaphat költségtérítést, ez a havi minimálbér 10%-a vagyis ma 16100ft/hó (darab hóra arányosítva). Nevesített költségek – pl. internet használat, helyiség bérleti díj és rezsi – távmunkával kapcsolatban elszámolhatók, ha nincs más tételes elszámolás. IIlletve az Andersen tanácsadó cég szerint tetszőlegesen változtathatunk a kereteken, pl. távmunkával kapcsolatos költségek költségalapú elszámolására https://hu.andersen.com/hu/hirek/az-otthoni-munkavegzes-tamogatasa-a-veszelyhelyzet-idejen

(3) Megállapodás szerint el lehet térni az MTk távmunkavégzés (196. par.) szabályaitól, pl. munkaszerződésen kívül is lehet távmunkáról (helyéről. rendszerességéről, stb.) megállapodni.

(A vészhelyzeti távmunka 2020. novembertől 2021 tavaszáig fennált)