LEVELEZÉS
Minden gyanús beérkező e-mail esetén legelső a feladó ellenőrzése: ha az összhangban van a levél tartalmával – pl. MVM-es címről jött az áramszámla email és a feladó valóban az mvm.hu – akkor is ellenőrizzük, valóban a magyar nyelv szabályoknak megfelelően írták-e! Ha a nyelvtan, ragozás, szórend, mondatszerkezet, stílus, stb. érezhetően nem stimmel, legyünk extra óvatosak és ellenőrizzünk minden belső linket, hogy azok valóban a megadott – pl. MVM.HU – oldalra mutatnak-e! (Az egeret a link/gomb fölé mozgatva, általában közel vagy a böngésző ablak aljára kiírja, mire mutat az adott link/gomb.)
Köszönjük, hogy a tavmunkaotthon.hu weboldalt olvassa. Bármilyen visszajelzést örömmel fogadunk a tavmunkaotthonhu @ gmail . com címen.
JELSZAVAK: MIT NE TEGYÜNK?
Sokaknál észrevehető az azonos jelszó többszöri használatának hibás gyakorlata. Ne tegyük. Mert ha bármely weboldalt, amire egykor beléptünk, feltörnek a rossz fiúk, az adataink a sötét webre kerülnek! Ezután kis variálással jelszavaink többségéhez hozzájutnak! (Az 1…9 számokat könnyen odabűvölik robotokkal.) Amennyiben azonban csak egyetlen oldalon használtuk a kompromittálódott jelszót, más hozzáférésünket egyáltalán nem érinti!
JELSZAVAK: JÓ GYAKORLAT
Mi segíthet? Ha nem a jelszót, hanem a jelszó létrehozás – komplex – módszerét ismételjük. Pl. veszünk pár karaktert a weboldal címéből meg néhányat a saját email címből, akárhanyadik helyen beszúrunk egy pontot, vesszőt, számokat, nagybetűket, ilyesmit. Ez lesz a jelszó alkotás összetett módszere. Mely belső logika ismétlődhet, tényleges jelszó ismétlés nélkül! Ezután hiába írja be a tolvaj robot bármelyik weboldalon a lopott jelszót vagy annak pár karakteres kombinációját, nem lesz képes betörni az általunk korábban használt szolgáltatásba.
JELSZÓ TÁROLÁS
A Google (és Apple) központi jelszó tárolója alapesetben már sokat segít. Kiemelt biztonságra akkor van főleg szükség, ha pl. online rendszereket kezelünk vagy több kritikus rendszerhez férünk hozzá, pénzt mozgatunk (pl. tőzsdén), vagy csak egyszerűen jobban szeretnénk vigyázni az anyagiakra. Erre megoldás lehet a biztonsági hardverkulcs vagy a jelszó-széfek, ilyen pl. a KeePass – https://keepass.info/ – applikáció, amibe a legtöbb fontos weboldalt, vásárlást, bankkártya és bankszámla adatot tárolhatunk, nagyon komoly jelszóval – és akár külső fájllal – hozzáféréssel. (A Keepass szoftvernél a fő belépő jelszó könnyen megjegyezhető, ámbár hosszú legyen, pl. egy kedvelt vers részlet. Legfontosabb, hogy sehol másutt, soha ne használjuk ezt! Valamint a jelszó széfet és ha van, védő fájlt, Dropbox, GDrive, iDrive féle ingyenes virtuális meghajtón tároljuk.)
BANKI BIZTONSÁG, BANKKÁRTYA
Olyan banknál vezessünk számlát, amelyiknek garantáltan megfelelő a biztonsági rendszere. EU-n kívüli, vagy más kockázatosabb vásárlásnál használjunk egyszer használatos virtuális kártyát (válasszunk olyan bankot, ami ezt támogatja!) ami csak adott összegre vagy adott időszakra érvényes;
Sőt, még jobb, ha le van tiltva minden bankkártyánk, és csak vásárlás idejére oldjuk fel azt. Továbbá ne tartsunk a bankszámlánkon nagy összeget, pl. egy kisebb összegen túli tartós lekötéssel (ami bármikor feltörhető, majd újra leköthető – nem kamat, hanem biztonság szempontjából).
Talán a bankkártyás lopásnál is kritikusabb az identitás lopás: ezzel a tolvaj mindenhol új jelszót kérhet és pillanatok alatt minden szolgáltatáshoz hozzáfér úgy, hogy a tulajdonos már nem képes hatással lenni! (A bank csak akkor kivétel, ha a tulajdonos egyből tudomást szerez róla és villámgyorsan lép is).
BÖNGÉSZŐ BEÁLLÍTÁSA ÉS HASZNÁLATA
Böngészőben továbbá javasoljuk valamilyen ingyenes hirdetés blokkoló – pl. Adblock Plus https://adblockplus.org/ – telepítését és használatát, a nem kívánt hirdetések, pénzlenyúló felugrók stb. böngészőből való eltüntetéséhez. (Szinte az összes weboldal működik ezzel, a maradék néhány százalék pedig kivétel hozzáadását kéri.)
Az adatainkat online (böngészős ablakban) ne adjuk meg sehol, senkinek, hacsak 100% nem biztonságos, pl. ügyfélkapus űrlap, vagy általunk kezdeményezett ügylet űrlapja. Ismerjük, hogy a Magyar Posta vagy energiaszolgáltató vagy XYZ bank soha nem kér online adatmegadást, mondjuk csomaggal vagy mással kapcsolatban!
Az online világban különösen vigyázzunk adatainkra és eszközeinkre. Amennyiben gyanús, hogy valami gond lehet, mielőbb forduljunk szakemberhez.